Projekt
A Szent László királyunk nevét viselő patak több kisebb forrás összetorkollásából ered a Komárom-Esztergom vármegyei Héreg község közelében, majd ÉNY-DK-i irányban haladva Fejér vármegyében Beloiannisznál torkollik a Váli-vízbe. Teljes hossza 68,3 km, amelyből 53,94 km a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 322 km2. A patak vízjárását napjaink éghajlatváltozása, a csapadékszegény, illetve a csapadékban bővebb időszakok jelentősen befolyásolják. Kedvező földrajzi elhelyezkedése és fejlett infrastrukturális helyzete miatt mára közkedvelt turisztikai, kiránduló és horgászhellyé vált, de emellett jelentős mezőgazdasági vízigényt is kielégít.
A 2000. december 22-én életbe lépett Víz Keretirányelv alapvető jelentőségű az Európai Unió vízgazdálkodása szempontjából. Célja a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásához, védelméhez és kezeléséhez szükséges legjobb gyakorlatok megvalósítása. Ennek érdekében az Európai Unió tagállamaiban 2027-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az irányelv egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő a vízgyűjtőkön. A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek közösségi szintű megvalósítását a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott intézkedések segítik elő, amely többek között célul tűzte ki a Szent László-patak teljes hosszára vonatkozóan a jó ökológiai állapot elérését is.
A 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési programok közül a vízügyi ágazat számára a Környezeti és Energiahatékonysági Program biztosított lehetőséget a vízgazdálkodás feltételeinek javítását célzó projektek megvalósítására.
A Szent László-patak térségét érintő fejlesztések első üteme 2021-ben befejeződött.
Az elkészült vízrendezési beruházáshoz kapcsolódva második ütemként a „Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása” elnevezésű projekt keretében olyan fejlesztések megvalósítása vált lehetővé, amelyek az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében javítják a vízfolyás vízgazdálkodását, elősegítik a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítését, növelik a természetes vízkészletek hasznosíthatóságát.
A beruházás során a vízfolyás Ercsi-Martonvásár közötti szakaszán mederrendezési munkák, vízkormányzó műtárgyak megépítése és vízhiány monitoring állomás létesítése történt.
Mederrendezés
A Szent László-patak teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor. Az azóta eltelt idő alatt a meder feliszapolódott, a medret kísérő növényzet elburjánzott, ami a vízfolyás egyes szakaszain komoly vízlevezetési problémát okozott. A lerakodott iszap és a növényzet ugyanis csökkenti a meder keresztmetszetét, ami a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok idején villámárvizek kialakulását okozhatja. A jelenség emellett gátolta a víztest Víz Keretirányelv szerinti jó állapotának elérését is. A meder feliszapolódás általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál volt tapasztalható.
A mederrendezés során a vízfolyás Ercsi-Martonvásár közötti 4+773 km – 16+404 km szelvények között szakaszán iszapoló kotrás, a kotrási anyag elterítése, felületrendezés és kisvízi meder kialakítása valósult meg. Emellett eltávolításra kerültek a lefolyási akadályok és a természeti értéket nem képviselő növényzet is. Ezzel jelentősen javult a patak vízlevezető képessége. A beavatkozás révén emellett csökkent vízfolyás szabályozottsága és javultak a vízkészlet-szabályozás feltételei is. A vízfolyás medrének rehabilitációjakor figyelembe kellett venni a belterületi csapadékvizek megfelelő biztonsággal történő elvezetését is.
A mederrendezéssel érintett szakasz teljes hosszában megtörtént a fenntartó utak stabilizálása, jó karba helyezése, elősegítve a rendezett meder fenntartását és mezőgazdasági vízszolgáltatást.
A meder rendezése hozzájárult a vízfolyás, a védett természeti értékeinek, élőhelyek, állatfajok védelmére kijelölt területek fennmaradásához, elősegítve a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellegének megvalósulását, erősödését, a vízgyűjtő környezeti állapotának javulását.
Műtárgyrekonstrukció, műtárgyépítés
A patak medrének feliszapolódásához nagyban hozzájárul a betorkolló vízfolyásokon érkező nagy mennyiségű hordalék, melynek jelentős mennyisége megfelelő műtárgy kialakítással visszatartható. A vízfolyás projekttel érintett szakaszán 21 db kisműtárgy (csőátereszek, oldalzsilipek) átépítése a vízelvezető képesség javítását szolgálja, így lassítva a meder feliszapolódását. A műtárgyak rekonstrukciója nagyban hozzájárul a meder fenntarthatóságának biztosításához is.
Ráckeresztúron új áteresz épült, Martonvásáron (Tordason) sor került az osztómű felújítására, Gyúró térségében pedig egy új kisvízi mederduzzasztó építése valósult meg. De megújult a László-pusztai és a bicskei duzzasztó is, illetve szintén Bicskén az elbontott régi helyén új áteresz épült, ahol egyben a fenntartó gépek közlekedése is lehetővé válik. A hidak környezetében megtörtént a mederburkolatok javítása.
Ezek a fejlesztések jelentősen javítják a térségi vízvisszatartás műszaki feltételeit, elősegítik a mezőgazdasági vízszolgáltatás stabilitásának növelését, ezáltal a klímavédelem szempontjainak érvényesülését is. A duzzasztók rekonstrukciójával lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása.
Védekezés a klímaváltozás ellen, aszálymonitoring
Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyre többször kell számítani arra, hogy a csapadékszegény, illetve a csapadékban bővebb időszakok egyre gyorsuló ütemben követik egymást.
A hatékony vízgazdálkodás és vízhiánykezelés érdekében Ráckeresztúron vízhiánymonitoring állomás létesült. Az állomás az Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Monitoringrendszer részeként a meteorológiai alapparamétereken túl, több mélységben mér talajnedvesség- és hőmérséklet adatokat, ezzel is támogatva a vízgazdálkodást és a vízhiánykezelést. A rendszer által mért és számított adatok térítésmentesen elérhetők lesznek a gazdálkodók, a szakemberek vagy akár a döntéshozók számára. Az állomás kialakítása és üzemeltetése hozzájárul a terület aszályérzékenységének nyomonkövetéséhez.
Eszközbeszerzés
A projektben megvalósított fejlesztések és elért eredmények megőrzéséhez az Igazgatóság eszközparkja modern géppel készült, amely kiválóan alkalmas a nehezen megközelíthető mederszakaszokon a fenntartási feladok ellátására.
EREDMÉNYEK
Bár a Szent László-patak vízjárását napjaink éghajlatváltozása, a csapadékszegény, illetve a csapadékban bővebb időszakok jelentősen befolyásolják, a vízfolyás mégis jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. A vízszolgáltatást biztosító duzzasztók rekonstrukciójával biztosítható a jelentkező vízigények kiszolgálása az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények ellenére is. A projekt keretében megvalósult a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújítása és a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálata is, ezáltal javulnak a vízkészlet-szabályozás feltételei. Kedvezőbb lesz a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. A mederrendezést követően a medret kísérő növényzet telepítése elősegíti a vízfolyásra jellemző parti zonáció kialakulását, amellyel csökkenthető a mezőgazdaságból származó erózió, a tápanyag és növényvédő szer bemosódás, továbbá az eutrofizáció. A parti zonáció a víztér árnyékolásával elősegíti a párolgás csökkentését is, amely a vízkészlet megőrzése által kedvező hatást gyakorol a vízminőségre, főleg kisvizes időszakban.
A beruházás hozzájárul a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és a jövőben jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok biztonságos kiszolgálásához. A projekt befejezését követően törekedni kell a rugalmas, rendszeres, a spontán folyamatokat elősegítő, a minimálisan szükséges beavatkozásra törekvő fenntartási gyakorlat kialakítására.
A projekt eredményeként nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások. A fejlesztés hozzájárul az EU Víz Keretirányelv szerinti jó állapotú víztestek arányának növekedéséhez is.
A „Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása” elnevezésű projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság valósította meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás összege: bruttó 1.400.000.000 Ft.
sztlaszlopatakvg.ovf.hu
- november